Rendezői koncepció | Karakterek
Rendezői koncepció
A Borka és a varázsruha egy animációs sorozat a kicsik számára. Főszereplője Borka, akinek ruhája egy, az ükmamájától örökölt, népi motívumokkal díszített viselet. Ha szüksége van segítségre, Borka le tudja varázsolni a ruhára hímzett fa motívumot, mely terebélyes családfává változik, levelein a segítő ősök mosolyognak. A varázslat közben a ruháról lesöndörödik egy-egy állat is, és olyan ősök képeihez irányítja Borkát a családfán, akiknek hasonló élethelyzeteibe bepillantva, Borka az aktuális problémája megoldásához kap segítséget. Ahogy Borka a rajzfilm intrójában megfogalmazza: „Családunknak ezer ága, történetek szájról-szájra, tanítgat majd ágról-ágra, bölcsességük-balgaságuk varázsfája”.
A varázseszköz, a ruha, nem valami távoli, elérhetetlen vagy boltban megvásárolható dolog, hanem a megtartó hagyomány jelképe. A varázslás maga is egyszerű, mondhatni kézenfekvő: Borka tapsol (a két tenyere mindig kéznél van) és elmormol egy egyszerű varázsigét: „Csecsebecse kerekítő, kanyarító dallam, tulipiros tulipánnal hímzett ruha rajtam, dunci-funci bibike, tekeredj, varázsige, kérlek, segíts rajtam.” Ami azonban ennél is fontosabb, hogy felismeri, hogy ha valami nem jó, akkor ezen lehet és tud is változtatni. Mindent meg lehet javítani, csak akarni kell!
A rajzfilm a tradicionális elemeket modern képi világgal ötvözi. A mai ember tragédiája ugyanis, hogy nem tudja áthagyományozni, a fiatalabbak pedig nehezen képesek befogadni a népmesékben is leülepedett, a régiek számára evidens alapigazságokat. A tradicionális-modern mese instant segítséget, megoldókulcsot nyújt mindehhez. Az alkotásban a képek, a színek, a zene és a ritmus kiemelten fontosak. A visszajelzések szerint az elkészült epizódban ezek rabul ejtették a gyerekeket.
Az epizódok az évszakokhoz is kapcsolódó önálló történetek „A veszekedő szülők” és „A kistestvérek” című epizódok már elkészültek. A következő két tervezett epizód: Meghalt a Dédi; valamint A Borka fél a sötétben gyártása folyamatban vannak. Az egyes részek plasztikusan ábrázolják, hogy az élet a kicsik számára sem egyszerű. A szülők időnként veszekszenek, a kistestvérek túl sok figyelmet követelnek a szülőktől, az éjszaka árnyai félelmet keltők. Borka értelme nyiladozik, ismerkedik a világgal és nap mint nap új, ismeretlen helyzetekkel, érzelmekkel szembesül, melyek számára komoly szorongást jelenthetnek. Ezek feloldásában, megoldásában segít a vele együtt növekvő viselet és a rajzfilm maga. A hamarosan elkészülő új epizódban – mely a testvérféltékenység, a bővülő családdal járó szépségek melletti első traumák feldolgozásában segít – a megoldást ismét a családi minták, a családi történetek hozzák. A szerető odafordulás és a humor itt is alapvető szerepet játszik a megoldásban.
A főcím egy letisztult képi világú verses bevezető, amely úgy mutatja be Borkát, hogy elhelyezi a nagycsaládban. Vizuálisan markánsan jelenik meg a családfa, mely rímel a ruhán található motívumra. A viselet megjelenítését illetően szerettük volna, hogy érzékelhető legyen, hogy a hímzés kézzel készült, aprólékos munka. Borka és a környezete azonban ezzel szemben egyszerű és mai képi világú, amivel a kicsik könnyen azonosulhatnak. A bevezetőn túl a szöveg, a párbeszéd kevéssé hangsúlyos, helyettük az animációs nyelvezet: a gesztusok és gagek, valamint a hangeffektek és a zene dominálnának.
Ami a zenét illeti, a főcímdal dinamikus, eredeti alkotás, a további dallamok egy-egy népdal motívumaira építő vagy saját szerzeményű egyedi alkotások. A zenei világot az igényes hangszeres zene – fuvola, gitár, vibrafon és más ütőhangszerek – és az improvizatív ének határozza meg. A főcímdal zenei változata többször is visszatér. A zenét a KISCSOPORT Zenekar zenészei írják és játsszák (http://kiscsoport.blog.hu/).
Az alkalmazott technikának az igényesen kivitelezett 2D-3D animációt választottuk.
A Veszekedő szülők című epizódnak a francia és az angol fordítása is elkészült. Többek között a nemzetközi standardok figyelembevétele okán is döntöttünk úgy, hogy a sorozat egyes epizódjainak hosszát a jövőben 7 percben rögzítjük.
Karakterek
Borka (2011) Nagy Borka. Szőkésbarna hajú, barna szemű, hatalmas szempillákkal. Az alkata a mamájára, a színei (haja, szeme, bőre színe) és a habitusa a papájára hasonlítanak. Imádja a pörgős, királylányos ruhákat, a lányos dolgokat. Szívesen próbálgat magas sarkú, „kopogós” cipőt. Szeret festeni, rajzolni. Nagyon segítőkész, rögtön ugrik, ha valakinek segítségre van szüksége, a szomorúakat megvigasztalja. Imádja az állatokat. Nagyon vágyik egy kiskutyára.
Ügyesen futóbiciklizik és trambulinozik. Most tanulja lökni magát a hintán. Szeret énekelni, táncolni és bohóckodni. Szívesen beszél rímekben, úgy, hogy a szavakhoz hangutánzó szavakat illeszt: Áron-báron, sapka-mapka, leves-beves. Gyakran csinál „előadásokat” a szüleinek, amihez maga rajzolja a belépőjegyeket. Este nem szeret lefeküdni. Szeret bújócskázni. Általában nagyon kíváncsi. Fél a sötétben, és a pókokat se szereti. Előfordul, hogy hisztis. Ilyenkor kiabál, bömböl, esetleg leveti magát a földre. Szerencsére ez hamar elmúlik és ő is nevetve állapítja, meg, hogy most már „nem hisztizem, megnyugodtam”. Néha elveszti a türelmét, ha valami nem sikerül elsőre, de azért újra, meg újra megpróbálja.
szülők:
- apa (1985):
Nagy Tamás úszóedző - 30 éves, szőkésvörös hajú, divatos barkója, bajsza és állszőrzete van. Széles vállú, barna szemű férfi. Általában pólóban jár, nyakában golyós síp lóg, hangos, kiabálós, de arany szíve van. Borka legszívesebben folyton a „nyakában lóg”, ő is mindig ölelgeti, puszilgatja Borkát. Imádja a FORMA 1-et, szeret főzni és jókat enni. Szereti a bolhapiacokat és a használt autókat, szeret bütykölni. Sok gyereket szeretne, nagycsaládban nőtt fel, Kőbányán, egy nővére, két bátyja, egy húga van.
- anya (1989):
Kiss Kinga állatorvos - 26 éves, kicsi, sportos, lófarkas, filigrán nő, imádja az állatokat, az emberekkel nehezebben kommunikál. Nagy bánata, hogy a lakásuk túl pici, ezért nem tarthatnak állatot. Borkának ezért csak két botsáskája van (Boti és Bogi), amiket maga gondoz (minden nap bespriccel egy adag vizet és rózsaleveleket szed nekik). A mama, a papa és persze Borka álma is az, hogy - ha lesz elég pénzük, - vidékre költöznek, saját uszodát és állatkórházat nyitnak. A rövidebb távú cél, hogy legalább egy kicsi kertes házba költözzenek, ahol minimum két kutyájuk, két macskájuk, két pintyük és két aranyhörcsögük lesz (mert párosan szép az élet). A mamának nincs testvére (az ikertestvére meghalt), ő ezért szeretett volna még testvért Borkának, minimum kettőt. Épp kisbabát vár, nyáron születnek/tek Borka kistestvérei: Villő és Vince.
Borka szülei szeretik egymást, de ha fáradtak, előfordul, hogy összezördülnek. A mama sokszor magába zárja a problémáit, a papa pedig hirtelen haragú. Szerencsére jó a humoruk. A szülők számára Borkán kívül erős kapocs, hogy imádnak együtt táncolni, túrázni, futni, sízni.
- apai nagyapa (1959): Nagy Géza,
tengerész, majd egy uszály kormányosa. Borka már „vezette” az uszályt. Gyakran szólítja Borkát „Nyuszinak”. A nagypapa mély hangú, erősen kopaszodik, tonzúrája, szakálla és bajusza is van, előszeretettel visel matrózsapkát. Nagyobbacska pocakját szívesen simogatja. Szeret kertészkedni.
- apai nagymama (1963): Szeidl Zsuzsanna,
cukrász. Kerek, kicsi szőke, kontyos sváb asszony (Pogány Judit karakter). Ő készíti a legfinomabb fagyit egész Kőbányán. Ha Borka náluk van, vagy ha meglátogatja az unokáját, mindig a kedvenceit főzi, süti.
- apai dédpapa 1 (1937): Nagy István
(Pista), (a hajós nagypapa édesapja) mozdonyvezető volt, imádja a gépeket, mindent meg tud javítani. Szenvedélyesen szeret kakukkos órákat szétszedni és újra összerakni, más számára fölösleges lim-lomokból páratlan eszközöket fabrikálni. Feleségével a vasutas bálban ismerkedtek meg. Jó kedélyű. Szeret táncolni. Híres a házi pálinkája, amit a garázsban készít.
- apai dédmama 1 (1939): Komor Irma
(az apai nagypapa édeanyja) nőiesen telt, csinosnak mondott, öntudatos kalauznő volt. Sokan megfordultak utána az utcán, az állmáson, a vonaton. Volt is nagy szomorkodás, amikor a dédivel egymásba szerettek a 30. vasutas bálban, és a mama az esküvő után szögre akasztotta a lyukasztót. Harcias természet. Négy gyereke születése óta a családjának él, évtizedekig háztájit tartott, konyhakertjéből az egész családot ellátta. Rendszeresen piacozott is, tojást, zöldségeket árult a kőbányai piacon. Dédpapa szerzett neki egy kötőgépet, a családon túl, a környékbelieknek is kötött megrendelésre. Ma már nem tart állatokat, csak a konyhakertet műveli. Zsémbeskedős, de a Dédpapa könnyen leszereli. A családjának mindent megtesz, az éppen rászoruló családtagokat a kötésből szerzett mellékesből segíti (a zsebükbe dugja a pénzt). Állandóan süt, főz, befőz. Különlegesen finom az eperlekvárja.
- apai dédpapa 2 (1940): Szeidl Béla
(az apai nagymama édesapja) tengeri medve. A Titanilla nevű tengerjáró fedélzetmestere. Mindig mindent jobban tud, mint mások. Pipázik. Borkának szívesen mesél messzi tájakról.
- anyai dédmama 2 (1943): Öveges Erna,
(az apai nagymama édesanyja) jegyszedő volt a Kőbánya moziban. Nemrég tanult meg számítógépezni. Néha együtt néznek gyerekfilmeket Borkával az Interneten. Már alig várja, hogy megmutassa Borkának a háború előtti zenés filmeket. Kedvencei: Karády Katalin és Jávor Pál.
- nagynéni (1971): Szeidl Sára,
az apai nagymama húga. (A 2. rész 2. emlékjelenetben a kiscopfos) nem ment férjhez, van egy macskája, akit Kárpáti Aurélnak hív. Imádja Borkát, nagyon sokat és hangosan beszél. Amikor Borka kicsi volt, és még nem tudott beszélni, akkor Borkához még hangosabban és tagolva beszélt, ahogyan a külföldiekhez szokott, néha még most is így beszél vele. Szeret szertartásosan kávézni. Nem lehet letenni a telefont, ha ő hívja fel Borkáékat. Borka szeretni hallgatni az állatos történeteit.
- anyai nagypapa (1956): Kiss Jenő,
vidéki gyerekorvos, halk szavú, komoly, szikár, ősz férfi, akinek nehéz élete volt. Származása miatt nem vették fel az egyetemre, csak öt kínkeserves, segédmunkával töltött év után. Szeret olvasni. Kedvenc írói is mind orvosok voltak: pl. Csehov, Csáth Géza.
- anyai nagymama (1960): Bodó Emma,
tanítónő. Barna, festett hajú, filigrán termetű nő. Nagyon szeret énekelni, tagja egy templomi kórusnak. Szenvedélyes kiránduló. A hosszú erdei sétákra a kutyáját, Edgárt is magával viszi.
Kinga a szemük fénye. Nagyon féltették ettől a házasságtól.
- anyai dédpapa 1 (1934): Kiss Elek,
Borka mamájának, Kingának a példaképe. Gyerekkorában minden nyarat a nagyszüleinél töltött, a vidéki ház mindig tele volt állatokkal. ugyanis a dédpapa szintén állatorvos volt. Sajnos már sok éve meghalt, - még Borka születése előtt -, de a mamájának a dédpapáról rajongva mesélt „állatgyógyítós” történetei alapján Borka jól ismeri őt.
- anyai dédmama 1 (1934): Czédly Mária,
akitől Borka a viseletet örökölte. Mári dédi édesanyja hímezte. Ő tudja a világon a legszebb királylányos meséket. Ismer minden füvet, fát, bokrot, virágot.
Mindenről eszébe jut egy dal. Sok-sok népdalt tanít Borkának.
Szépen tudott hímezni, de már nem lát jól. Keze nyomát számtalan díszpárnán, terítőn fel lehet fedezni Borkáék szekrényében. Szívesen hallgat rádiót, különösen komolyzenét és rádiójátékokat. A hírműsorokat eltekeri.
- anyai dédpapa 2 (1929): Bodó Sándor,
pedellus, halk szavú, szikár férfi, aki szabadidejében szívesen festeget a szabadban. Az Alföld szerelmese. Hatalmas komondora mindenhova hűségesen követi.
- anyai dédmama 2 (1933): Czövek Edit,
pirospozsgás, vidám asszony. Szeret főzni, kötni, befőzni.
további karakterek:
- a mindenkivel kedves, segítőkész szomszéd: Eta néni
- a mindig mérges-zsémbes szomszéd bácsi
- a mindig vicces nagybácsi
- a mindig szomorú boltos néni
- a mindig kiabálós szomszéd kisfiú